+36 30 964-2545 groszevadr@gmail.com

Degeneratív gerincbetegségek

A nemzetközi statisztikák szerint az iparilag fejlett országokban a felnőtt lakosság mintegy 90 százaléka szenved életének egy periódusában nyak-, hát- vagy derékfájástól. A panaszok egy része hirtelen kezdődik (akut tünetek), máskor lappangva, fokozatosan jelentkeznek (krónikus), néha heveny szakaszba is átmehetnek.

A porckorong eredetű problémák leggyakrabban a deréktájon fordulnak elő.

Okok

A gerincpanaszok döntő többsége az izmok, a szalagok, a csigolya közti kisízületek, a csontok túlterheléséből, a csigolya közti porckorong kopásából, a csigolyákat és az ezeket összekötő szalagok gyulladásából, a csigolyák betegségeiből (daganat, csontritkulás stb.) ered. Azonban a gerincpanaszok nem mindig mozgásszervi eredetűek, nőgyógyászati kórképek (petefészekgyulladás, daganat), hanem vesebetegségek, gyomorfekély, tüdőcsúcsdaganat, szívgörcs (angina pectoris) is okozhat nyak-, hát- vagy derékfájást.

Tünetek

A mozgásszervi eredetű gerincpanaszokra jellemző, hogy mozgásra, terhelésre jelentkeznek, illetve fokozódnak, pihenésre csökkennek, a gerinc melletti izomzat fájdalmas feszülése, görcse kíséri, melynek következtében az érintett gerincszakasz mozgásai beszűkülnek, a gerinc fájdalomkerülő (antalgiás) tartást vehet fel, karba vagy a lábba sugárzó fájdalmat, zsibbadást, izomgyengülést okozhatnak.

A gerincpanaszok döntő többsége mechanikus eredetű, a porckorong kopásából adódik (diszkopátia), amely a mozgás szegmentum kóros megváltozása révén a gerincpanaszok kialakulásához vezet. Az egyes csigolyák között elhelyezkedő porckorongok meglepően erősek, különösen az összenyomásnak állnak ellent, míg a csavaró mozgás hatására igen sérülékenyek. A sérülés azt jelenti, hogy a porckorong külső rostos gyűrűjében (annulusz fibrozus) repedések jönnek létre, a gyűrű meggyengül, és kevésbé tud ellenállni a belső kocsonyás mag nyomásának, mely a rostos gyűrű repedéseibe benyomul és előboltosítja azt.

Ez a tulajdonképpeni gerincsérv (diskushernia). Az előreboltosulásnak több fokozata van , mely különböző tüneteket okoz gerincfájdalomtól az ideggyök gyulladásig. Enyhébb esetekben (protruzio, prolapsus) a sérv visszahúzódhat, és a panaszok megszűnnek. Ha a kocsonyás mag átszakítja mind a rostos gyűrűt, mind a gerincoszlop hátsó szalagját, az ideggyök is nyomás alá kerül. A kizáródott vagy kiszakadt sérv esetén már nincs mód a sérv visszafejlődésére.

A porckorong kopás következménye minden esetben a porckorong lelapulása közötti rés lelapulás), melynek következtében a csigolyák közelebb kerülnek egymáshoz. Ezáltal a csigolyákat összetartó szalagok lazábbá, a csigolya közti kisízületek instabillá válnak, az íz-felszínek elcsúsznak egymás felett (subluxáció), sérülésre, rándulásra válnak hajlamossá.

A kisízületek felszínét, éppen úgy, mint a végtagi ízületekét, porc borítja, melynek simasága, rugalmassága elengedhetetlen a gerinc zavartalan működéséhez. De fordítva is igaz, a rendszeres mozgás nélkülözhetetlen a porc épségének, a kisízületek rugalmasságának fennmaradásához. A kisízületek porcfelszínének kopását, felszínének egyenetlenségét, érdességét, a porc elvékonyodását spondil arthrozisnak nevezzük. Ilyenkor a kisízület könnyen irritálódik, gyulladásba kerülhet, ami fájdalommal, mozgásbeszűküléssel jár. A megduzzadt tok nyomhatja az ideggyököt, ami maga is heves fájdalommal, zsibbadással járhat a karban, vagy a lábban.

A porckorong kopás másik következménye a spondilózis, ami a csigolyák, valamint a kisízületek peremein megjelenő csontkinövést (oszteofita) jelent, amit a köznyelv “csőrnek” nevez . A betegeket gyakran félelemmel, szorongással tölti el a “csőrök” jelenléte, túlértékelik jelentőségét. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a csontkinövéseknek az esetek döntő többségében semmilyen jelentősége nincs: a csőrök jelenléte és a gerincpanaszok gyakorisága, nagysága között semmilyen összefüggés nincs.

A csontkinövések akkor okoznak panaszt, ha úgy helyezkednek el, hogy nyomják a gerincből kilépő ideg- vagy érképleteket, vagy a gerinccsatorna jelentős szűkületét okozzák.