+36 30 964-2545 groszevadr@gmail.com

Ízületi- és gerincfájdalmak

Amíg minden működik, nem figyelünk arra, hogyan, mivel mozgunk. Míg egy nap fájdalmassá, darabossá válnak a mindennapos mozdulatok. Ekkor merül fel a kérdés, hogy honnan is jön a fájdalom, mi okozhatja.

Ízületi gyulladás

Az ízületi fájdalmak okai

Az ízületek fájdalmai a legtöbb esetben tünetek, melyeket valamilyen betegség vált ki. Az ízületek rendkívül érzékeny, önálló vérkeringéssel nem is rendelkező porcos felszíneinek védelmét szolgálja a nagyon dús fájdalomérző ideghálózat. (Az ízületek és a gerincoszlop sérülékenysége, a számtalan betegség lehetősége mellett arra a fejlődési mozzanatra vezethető vissza, amikor az ember két lábra állt és ezzel megváltozott a mozgásszervekre nehezedő terhelés.)

Sérülések, gennyes gyulladások, immunkomplex illetve autóimmun betegségek és ízületi porckopások egyaránt állhatnak az ízületi fájdalmak hátterében.

Bármilyen csonttörés, mely eléri az ízületi porcot, az ízületi felszínen “lépcsőt” képez. Ez már önmagában is fájdalmassá teszi a mozgást, ráadásul idővel ízületi porckopás (arthrozis) okozója lesz.

Ízületek gyulladásos megbetegedései    

Az ízületek gennyes gyulladásban is megbetegedhetnek. Történhet ez az ízületi tok sérülésével járó nyílt törések kapcsán is. Máskor a szervezetben található gennyes gócból jutnak el a baktériumok az ízületekbe. A gennyes gyulladás rövid idő alatt is súlyosan károsítja az ízületi felszíneket, majd csontvelő-gyulladással folytatódhat. A gennyes gyulladás, jellemzően egy ízület (leggyakrabban a térdízület) megbetegedése.

A gyermekkorban (6-12 év között) előforduló reumás láz a streptococcus-fertőzések (gennyes torokgyulladás, skarlát, stb.) után átlagosan 20 nappal jelentkezik. A kórokozó testfehérjéi a szervezet védekezésként termelt ellenanyagaival mérgező immunkomplexeket alkotnak, melyek a szív minden rétegében, a nagyízületekben, sőt az agyhártyákon is gyulladásos folyamatot váltanak ki. Az ízületi fájdalom jellemzően egyik ízületről a másikra vándorol. Az ízületi gyulladások főként a könyök-, térd-, boka- és csuklóízületeket érintik.

Az autóimmun betegségek közül leggyakoribb a reumás ízületi gyulladás, mely elsősorban a kéz és láb kisízületeit és az ízületek körülvevő kötőszöveteket támadja meg, de ritkán más szerveket is megtámadhat. Az első, heveny fázisában az ízületek és az ízületeket körülvevő szövetek duzzadtak, fájdalmasak, vizenyősek, rajtuk erős bőrpír látható. Az ízület mozgása korlátozott, különösen a végtagok megpihenését követően.

A betegség idültté válásával az ízületi felszínek pusztulnak, az ízületi tokban és az azt körülvevő kötőszövetes rendszerben súlyos mozgáskorlátozottságot, sőt az ízületek, ujjak deformitását eredményezi. Az ujjak jellemzően kifelé, a kisujjak felé görbülnek. A tünetek átmeneti gyógyulására az első öt évben van esély. 15-20 év elteltével a betegek 10 százaléka súlyosan rokkanttá válik, a legegyszerűbb hétköznapi tevékenységek elvégzése is komoly nehézségekkel jár.

Pusztuló porcok

Az ízületi porckopás (arthrozis) az ízületi felszínek degeneratív (szövetpusztulásos) folyamata. Az életkor előrehaladtával szinte mindenkinél kialakul legalább néhány ízületen. A porcok degenerációja mechanikus hatásra következik be. Erre hajlamosít az ízületi folyadék termelésének csökkenése, az ízületek egyenetlen terhelése az ízületi felszín korábbi sérülése, felszín-egyenetlensége. Az ellapuló porcok szélein madárcsőrszerű képződmények (oszteofiták) keletkeznek.

Az elmeszesedett kis porcdarabkák leszakadhatnak és szabadon mozognak az ízületi térben, ezeket hívják “ízületi egereknek”. Ezek az ízületi mozgások hirtelen gátlását képesek kiváltani, mely rendkívül súlyos fájdalommal jár. Az arthrozis folyamán fájdalmas fellángolások – steril gyulladások – és tünetszegény periódusok váltogatják egymást. Idővel az ízületi felszín pusztulása a mozgásképesség jelentős beszűkülésével jár, ami teljes rokkantságot eredményezhet.