+36 30 964-2545 groszevadr@gmail.com

Adatok a csontritkulásról

osteoporosis, csontritkulás

A postmenopausas osteoporosis (csontritkulás), olyan rokkantsághoz vezető krónikus kórkép, melyben csökken a csontok ásványi anyag sűrűsége, így törékennyé válnak, és csekély erőhatásra eltörnek. Az osteoporosisból eredő törések nagy része idősebb nőknél fordul elő, a menopausa után természetesen bekövetkező csontsűrűség csökkenés miatt.

D vitamin

Gyakoriság

Az osteoporosis Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban körülbelül 75 millió embert érint.

Magyarországon kb. 900 ezer ember érintett. A nők és férfiak aránya 2:1.8

Az osteoporosis minden harmadik postmenopausas nőt és minden ötödik 50 év feletti férfit érinti.

Az Európai Unióban 30 másodpercenként szenved valaki osteoporosisból eredő törést.

Hazánkban osteoporosis következtében évente kb. 30 ezer csigolyatörést és több, mint 51 ezer non-vertebrális törést regisztrálnak.

Az osteoporosissal diagnosztizált betegek száma a következő 50 évben várhatóan megduplázódik az idősödő populáció és az életstílusbeli tényezők következtében.

Az osteoporosist a diagnosztikai eszközök és kezelések elérhetősége ellenére továbbra sem megfelelő mértékben diagnosztizálják és kezelik. Hét országban (Franciaország, Németország, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Spanyolország és Japán) gyűjtött adatok szerint az osteoporosisban szenvedő nők kevesebb, mint felénél sikerül megállapítani a betegséget.

Csigolyatörések

A csigolyatörések jelentik az osteoporosissal kapcsolatban előforduló leggyakoribb töréseket. A becslések szerint a csigolyatöréseknek csupán harmada kerül klinikai ellátásra. Majdnem minden ötödik 50 éves kor feletti nő szenved egy vagy több csigolyatörést.

Az első csigolyatörés után a nőknél ötszörösére növekszik annak a kockázata, hogy egy éven belül újabb törést szenvednek. Ennélfogva az első törés megelőzése kritikus fontosságú. Amire egy nő eléri a 80 éves kort, 40 % esélye van annak, hogy már egy vagy több csigolyatörést elszenvedett.

Csípőcsonttörések

A nők élete során a csípőcsont töréséből eredő komplikációk okozta halál esélye megegyezik a mellrákból eredő elhalálozás kockázatával.

A csípőcsonttörés általános halálozási aránya a törést követő első évben közel 24 %, és azt követően legalább 5 éven át magasabb az elhalálozás esélye.

Ha kiemeljük a rehabilitáció szempontjából legfontosabb csípőtáji törések adatait, azt látjuk, hogy a csípőtáji töréseknek a világon 1990-ben regisztrált 1,6 milliós száma a becslések szerint 2050-re 6,3 millióra nő. Ez a tendencia Magyarországon is érvényesül; 1987-ben 8 ezer csípőtáji törést regisztráltak, míg 1995-ben 15 ezret, 2003-ban pedig több, mint 20 ezret. A csípőtáji törések egyharmada férfiaknál következik be.

2000-2010 a Csont és Ízület Évtizede volt. Ennek célkitűzése, hogy az osteoporosisos törések 2010-ig várható növekedésének ( 1,3 millió csípőtáji törés) legalább 25%-át megelőzzük. A Nemzeti Osteoporosis Alapítvány adatai szerint a csípőtáji törésen átesett betegek közül fél évvel a törés elszenvedése után tíz betegből öt nem tudott segítség nélkül öltözködni, kilenc képtelen volt segítség nélkül 800 métert gyalogolni, illetve segítség nélkül félemeletnyi magasságot megtenni; és hat betegből egy elhunyt a szövődmények következtében.

A csontritkulás okozta halálozás adatai

Csigolyatörés-halálozás 5% 5 éven belül

Csípőtáji törés-halálozás 20% az első évben

Egészségügyi költségek

Becslések szerint a világ egészségügyi rendszereiben az osteoporosisból eredő törések költsége évenként több milliárd dollár.

2050-re az osteoporosishoz kapcsolódó költségek összege, bármely korosztályra vonatkozóan, az egész világon várhatóan 131,5 milliárd dollárra növekszik.

Kockázati tényezők

Az osteoporosis kialakulásának esélyét több tényező növelheti. Ilyenek többek között az alábbiak:

  • A mozgás hiánya
  • Dohányzás
  • Túlzott alkoholfogyasztás
  • Alacsony kalcium- és D-vitamin bevitel
  • Postmenopausas nők
  • Korai menopausas nők
  • A családban korábban előfordult osteoporosis
  • Vékony felépítésű személyek
  • Táplálkozási rendellenességben szenvedő személyek
  • Tartósan gyógyszert, például szteroidokat vagy epilepszia gyógyszert szedő személyek
  • A csípőcsonttörés kockázata magasabb a dohányzóknál

Kezelés

Az osteoporosis nem gyógyítható, de kezeléssel megelőzhető a további csontveszteség, illetve ami a legfontosabb, a törés. A kezelések többek között az alábbiak:

Biszfoszfonátok: nem hormonális jellegű gyógyszerek, amelyek segítenek a csontsűrűség fenntartásában vagy növelésében, és a csontanyagcsere lassításával csökkentik a törések előfordulását. Kalcium és D-vitamin tartalmú kiegészítők: hasznosak lehetnek az idősek számára, gyakran más kezelések mellett kiegészítésként alkalmazzák őket.

Hormonpótlásos terápia (HRT Hormone Replacement Therapy): ösztrogénpótlás a menopauzán átesett nők számára, mely a terápia ideje alatt segít a csontsűrűség fenntartásában és a törések előfordulásának csökkentésében.

A HRT hosszú távú alkalmazása az osteoporosis megelőzésére vagy kezelésére a mellrák, illetve a szív és érrendszeri megbetegedések megnövekedett kockázata miatt már nem ajánlott.

Szelektív ösztrogénreceptor-modulátorok (SERM-ek): a csontokon az ösztrogénhoz hasonló hatást fejtenek ki, segítenek a csontsűrűség fenntartásában és a törések előfordulásának csökkentésében, különösen a gerincen.

Tesztoszteron terápia: alacsony tesztoszteron szintű férfiak számára, a csontsűrűség fenntartásában segít.

Megelőzés

A törések megelőzése elsődleges fontosságú. Az erős csontozat 35 éves korig folyamatosan fejleszthető. Ennek megfelelően minél előbb kezd egészségesen élni valaki, annál többet tesz az osteoporosis megelőzése érdekében.