+36 30 964-2545 groszevadr@gmail.com

A gerinc ágyéki szakasza

A deréktáj csigolyái és izomzata viseli a legnagyobb terheket életünk során. Nem véletlenül mondják, hogy az emberiség az ötödik ágyéki csigolyával fizet a két lábra állásért. Valóban, legtöbbször a gerinc legalsó, keresztcsonttal ízesülő szakaszán beteg a porckorong, itt a leggyakoribbak a fejlődési variációk, rendellenességek. Alig van ember, akinek élete során ne lenne időlegesen, vagy rendszeresen baja a derekával.

Az ágyéki gerinc normálisan előrefelé görbül (lordózis), de ez a görbület nem halad meg egy bizonyos optimális értéket. Lényeges, hogy ennek a görbületnek alapvető, meghatározó kapcsolata van a medencével, ezen keresztül az álláshoz, járáshoz, hajlásokhoz szükséges izmok tónusával, állapotával.

Ha a medence felső része előredől, meglehetősen nagy nyíró erők lépnek fel a keresztcsont felső felszínén, ahol az egész gerinc megtámaszkodik. Túlterhelődnek a lágyrészek, melyek a fokozott dőlést próbálják romlásában akadályozni, s ha kimerülnek, a porcokra, csontokra közvetlenül terhelődik rá a gravitáció mellett minden egyéb más erő is.

Ha nagy és tartós a terhelés, ugyanitt a csigolya ívének szakadása is kialakulhat, ami a csont csökkent fejlettsége, a csontos magvak összenövésének hiánya miatt is létrejöhet. Fiatalabb korban a szakadást csavarokkal egyesítik, idősebb korban a törzs stabilitását fokozó övet kap a beteg. Kb. 1 cm-es mértékű csúszásig a járóképesség megőrizhető, sokat segíthet a derekat stabilizáló öv, a gerincet egyenesen tartó, a medenceállást szabályozó izmok megerősítése.

Csökkent görbület esetén (ez lényegesen ritkább) a gerinc rugózó mozgásai esnek ki, ami a porckorongok vibrációs, lökéseket elhárító működése szempontjából hátrány. Előfordulhat, hogy a gerinc szöveteinek életkora idősebbé válik, mint a “gazdájáé”. A gerinc izomzata ilyenkor is feszesebbé válik: a gerinc védelme a normálisan jelenlévő, ún. fiziológiás görbületek helyreállításával kezdődik. Ha sík falfelületnél ellenőrizzük, hogy mekkora rés marad a testünk és a fal között, azt kell tapasztalnunk, hogy normális esetben ujjaink még beférnek a test és a fal közé. Ha nem, a gerinc ágyéki szakasza kiegyenesedett. ami előfordulhat fájdalom (lumbágó) esetén kényszertartásként, fájdalom nélkül tartáshibának számít.

Gyakoribb és jelentősebb tartáshibára utal, ha kézfejünk, de akár alkarunk, sőt öklünk is akadálytalanul átdugható a derék mögött. Minél nagyobb a hely, annál valószínűbb a hanyag tartás a gerinc részéről (esetleg egyéb hibákkal kombinálódva), a medence szinte biztosan túlterhelt, a hátizomzat kimerülésre, a porckorongok nyomásváltozás iránti érzékenységre hajlamosak.

A hasizom az esetek túlnyomó többségében gyenge, laza, erőtlen, a has elődomborodó még vékony alkatúakon is. Ez a tartás külső, célirányos beavatkozás nélkül nem változik meg előnyére, még akkor sem, ha az illető valamilyen sportot művel. Amíg sportol, a gerinc közérzete jó, a sportolás abbahagyása után azonban hamarosan jelentkeznek a gerincproblémák. Ebből következően a tartáshibák korrekciója alapvető fontosságú, akkor is, ha még nem okoz panaszokat (majd fog okozni az élet derekán).